(Előző rész: http://phdazeletrol.blog.hu/2017/08/01/amerikai_vakacio_ujratoltve)
Másnap reggel (persze csak a svédasztalos kalóriatankolást követően) az egyik leghangulatosabb téren, a Washington Square Parkban kezdtük a napot - egyszerűen imádtuk. Hozzájárult ehhez a helyi (nem ér nevetni!!!) baba-mama klubszerűség, hiszen a parkbéli foglalkozást egy olyan zseniális énekes-gitáros művész vezette, hogy földbe gyökerezett a lábunk. Fantasztikus volt, amilyen önfeledt, sugárzó és nem utolsósorban fertőző boldogsággal zenélt – akármit is tartogatott még New York, tényleg nem akartunk továbbmenni. Hiszen ez Amerika, ilyenek az amerikaiak, don’t worry, be happy, megérkeztünk!
Washington Square Park, a mi személyes kedvencünk
Ritka kellemes hely
Csessz... akarom mondani csendélet
"One love, one heart, we're all out in the park together and we feel all right" yesssss
Jó néhány szám végighallgatása, -éneklése, -lötyögése után aztán persze annak rendje és módja szerint továbbindultunk, hiszen a Diadalív alatt átnézve már a Fifth Avenue és az Empire State Building csalogatott minket.
Annyira szép...
Washington Square Park - érdemes megjegyezni!
A Diadalív mögött a csábító Empire State Building - ott, igen ő az, látjátok?
Mielőtt azonban engedtünk volna a csábításának, Greenwich Village filmekből is jól ismert, elegáns lakónegyedében sétáltunk egyet: hatalmas fák árnyékolta klinkertéglás sorházas utcák, ismerős ugye? Greenwich Village egyébként egy vidám, bohém negyed és sok a meleg – példának okáért van konkrétan Gay nevű utca is, s ezzel el is mondtam mindent.
Greenwich Village ismerős utcái
Ismerős épületek
Különleges terek
Sokat mondó utcanevek :)
Az Empire State Buildinghez közeledve betértünk még a Union Square nyüzsgő piacára, illetve igyekeztünk megtalálni a jópofa Flatiron Buildinget, ami a Broadway és a 5th Avenue sarkán lévő telekre épített elvékonyodó épület (pont olyan, mint egy vasaló talpa – innen a neve). Mókás volt, mert egyikőnk sem találta, én meg térképpel a kezemben mutogattam, hogy pedig valahol itt kell lennie, amikor is megfordultunk és ott tornyosult mögöttünk. De legalább meglett!
Union Square - termelői piac New York kellős közepén
Flatiron Building, ami belülről lehet csak igazán érdekes...
A Flatiron Buildingtől már egyenesen az Empire State Buildinghez mentünk, amit New Yorkba készülve szintén mindannyian nagyon vártunk. A jegyeket előre megvettük az interneten, aminek annyi az érdekessége, hogy nem egy adott napra és időpontra érvényesek, hanem egy kiszemelt hétre (természetesen felhasználni azon belül csak egyszer lehet). Nem olcsó, de érdemes VIP-jegyeket venni, hiszen így a hosszas sorban állás helyett egy gyors biztonsági ellenőrzés után azonnal mehetünk is fel (és a végén ugyanígy azonnal le), s hát mondanom sem kell, hogy az idő egy turistának milyen értékes. A 443 méter magas ESB egy kívül-belül nagyon szép épület, bár kétségkívül és teljesen jogosan a tetejéről való kilátás miatt híres. Konkrétan a 86. emeletre lifteztünk fel, és ami itt a szemünk elé tárul, az valóban lélegzetelállító és felejthetetlen. New Yorkot „lent” nem lehet látni, hiszen hangyaként araszol az ember az épp aktuális számú utca hatalmas épületeinek árnyékában. New Yorkot „fent” lehet látni, itt dobban egy nagyot a szív és ismeri fel végre azt a várost, amit a filmekben legalább ezerszer látott és egész idáig hiába keresett. És amikor a szív mosolyogni kezd – na az az igazán különleges…
Célegyenesben...
Megérkeztünk: The Empire State Building
Mennyi?
86 emelet magasság & az árnyékunk
L-é-l-e-g-z-e-t-e-l-á-l-l-í-t-ó
New York tetejÉN
A távolban a Central Park (a közelben a család)
Az Empire State Building nem viccel a szomszédok tekintetében sem, hiszen a közelben történetesen a világ legnagyobb áruháza, a Macy’s székel. A legnagyobbat kéretik szó szerint érteni: 1 teljes háztömbnyi áruház 9 emeleten többek közt például saját telefonkönyvvel. Bejárhatatlan (szerintem – pedig nem most kezdtem), de azért erre járva naná, hogy bemegy és kerül egyet az ember no meg nem elhanyagolható vonzerő a legalsó szinten található igényes toalett sem. Engem momentán jobban lázba hozott a szemközt található hatalmas Victoria’s Secret, ahol köszönhetően a már megkezdődött és igen komoly leárazásoknak bár sokat vásároltam, alig költöttem. Ha már a vásárlásnál tartunk, még előző nap jártunk a One World Trade Center közelében lévő Century21-ben, ami annak, aki ruhaneműket szeretne venni (és pasik nélkül érkezik…) igazán remek hely (a hitelesség kedvéért hozzáteszem, hogy a „jaj, ne mááár” után végül ők vásároltak a legtöbbet…).
Beugrani a sarki boltba itt egy kicsit mást jelent...
After Macy's
Victoria's Secret and Dóri's Happiness
Paparazzi fotó a Century21-ben
A második New York-i napot a hatalmas neonreklámjainak köszönhetően világszerte ismert Times Square-en zártuk, ami okozott némi fejtörést, hiszen a szűk térnek két nagy ismerősnek tűnő része is van a várt egyetlen helyett (gugliztunk is ezerrel, hogy hogy is van ez). Kellemes csalódás volt, hogy bár sokan voltak, egyáltalán nem volt elviselhetetlen a tömeg még úgy sem, hogy a tér nagy része le volt zárva, hiszen éppen akkor jógáztak ott több ezren egyszerre. Az előzetes terveknek megfelelően nagyjából napnyugtakor érkeztünk, hogy láthassuk a teret még nappali és már esti fényben is, bár a koromsötét kivárásához már túl fáradt volt a csapat, ami a lábunkban lévő napi 20 körüli kilométert tekintve teljesen természetes. A Times Square szürkületben is meggyőzött minket – különleges és méltán népszerű hely. Na sok mindent nem lehet vele kezdeni, de libabőr nélkül az ott ácsorgást megúszni sem. Bakancslista moment…
Annyira Times Square...
10-ből 10 ember vágja rá helyesen szerte a világon, hogy NEW YORK <3
Folyt. köv.
PhD
